A jövedelem változókról

Az MHP vizsgálat egyik fontos célja a jövedelmi egyenlőtlenségek és az életszívonal vizsgálata volt. Ezért az adatbázisban viszonylag sok jövedelemváltozó szerepel. Ezek egy része kérdőív-változó, más részük számított változók.

A kérdővből származó jövedelemváltozók listája elérhető itt.

Az összes háztartás jövedelem változót (HxJHZTnn) egy meglehetősen hosszadalmas számítási eljárás eredményeként állítjuk elő. Ezt tartalmazzák a mellékelt SPSS szintaxis fájlok (JOVnn.SPS).

A jövedelem adatoknak két fő forrása van: (1.) a háztartás egészére vonatkozóan a háztartás kérdőív és (2.) a személyekre vonatkozóan az egyéni kérdőív. Ezen felül (3.) a helyettesítő kérdőív is tartalmazott egy átfogó jövedelem kérdést (ExJOBECS) a nem-válaszoló személyre vonatkozóan.

A háztartás nettó jövedelmét  (HxJHZTnn) a háztartás szintű éves jövedelmek (HxJOVOSZ) és az aggregált személyes jövedelmek (HxJOSZnn) összegeként számítjuk ki. Megjegyzendő, hogy a személyes jövedelmek mindegyikét előállítottuk aggregált formában, háztartás szinten is.

Az egyéni kérdőív tartalmazott szintén egy (2.1) átfogó jövedelemkérdést a kérdezett becsült havi jövedelméről, valamint (2.2) részletes kérdésblokkokat a kérdezett jövedelmének rendszerességéről és jövedelmének nagyságáról. Az egyéni kérdőív átfogó jövedelemkérdéséből származó változó neve szintén ExJOBECS.

Az  éves jövedelmek kiszámítása során az első és utolsó havi összeg átlagát megszoroztuk a jövedelmek gyakoriságával (a hónapok számával).
A "panel év" -  melyre a jövedelem kérdések vonatkoztak – az előző év áprilisától az adott év márciusáig tartott. Ha csak egy hónapra kérdeztek az mindig az adott év márciusára vonatkozott. Az adatfelvétel ideje egyébként április és május hónapra esett. Ebből is adódik az, hogy az éves jövedelmeken kívül az adott év márciusára és az elmúlt év áprilisára is számítottunk havi jövedelmeket.
Bizonyos esetekben csak éves jövedelem összeg állt rendelkezésre a kérdőívből. Ezek esetében a havi jövedelmet egy évi 20 százalékos inflációt feltételező képlet segítségével számítottuk át márciusi és áprilisi jövedelem összeggé. Ennek részletei kiderülnek a jövedelemprogramból.

A háztartás tagjainak jövedelmének összeszámítása során a helyettesítő kérdőívben szereplő átfogó jövedelemkérdés adatait is felhasználtuk. Az egyéni kérdőív átfogó jövedelemkérdését viszont csak akkor vettük figyelembe, ha a kérdezett általunk számított jövedelme alacsonyabb volt, mint az interjúalany saját becslése a havi jövedelméről.

A kérdezett által becsült havi jövedelem behelyettesítése azt a célt szolgálja, hogy a háztartások jövedelmének volumenét a lehető legpontosabban becsüljük meg. Ugyanezen okból kiszűrtük a jövedelem kérdésekre szisztematikusan nem válaszoló személyeket és háztartásaikat, és az összesített jövedelmeiket (ExJOSZnn, HxJOSZnn, HxJHTZnn, HxJHPCnn) hiányzó érték (-1) hozzárendelésével kizártuk.

Az összes háztartás jövedelem változó számított összetevőit szemlélteti az ábránk.

Az összes személyes jövedelmeknek hét fő összetevője van: 1. főmunkahelyhez kapcsolódó rendszeres jövedelmek; 2. társadalombiztosítási jövedelmek; 3. szociális jövedelmek; 4. rendszeres különmunka és alkalmi munka jövedelmek; 5. transzfer jövedelmek; 6. vállalkozói jövedelmek; 7. ritka jövedelmek.

Ezek az összetevők is részjövedelmek összegeként számítódnak ki. A főmunkahelyi jövedelmek összetevőit ábra szemlélteti.

A kérdőívben szereplő részjövedelmek többé-kevésbé azonosak voltak az MHP összes hullámában.Vannak azonban olyan jövedelemfajták, melyek csak egyetlen egyszer szerepeltek (például: Rendkívüli családi pótlék kiegészítés 1995), vagy korábban nem szerepeltek (pld., GYET).

(Vö: A Háztartás jövedelem összetevői a Panel 7. hullámában.)