A keresztmetszeti súlyváltozók neve

A longitudinális (panel) súlyváltozók neve

A súlyozásról

Eredetileg az MHP vizsgálat mintája egy országos és egy budapesti almintából állt. Az országos minta 2050, a budapesti pedig kb. 600 háztartást foglalt magába. A két mintát a 4. hullámig külön kezelték, majd a mintacsökkenés miatt szükségessé vált a két alminta összevonása.
Az MHP vizsgálat befejeződése után elkészült visszamenőleg az adatbázis egy újabb verziója, amely a kezdetektől fogva a két minta összevonásán alapult. A továbbiakban ennek az összevont adatbázisnak a súlyozásáról lesz szó.

Az első hullám egyéni és háztartás súlya

• Minden budapesti háztartás és háztartástag az első hullámban 0,4-es súlyértéket kapott, míg az országos mintában szereplő nem-budapestiek 1-es értéket.  Mivel a súly értéke ugyanaz a háztartások és a személyek esetében, így egyetlen súlyváltozó készült, melynek neve SULY92.
• Megjegyzendő, hogy ez a súlyozási eljárás azt eredményezi, hogy a súlyozott mintanagyság (N=2050) kisebb,mint a súlyozatlan (N=2668). A súlyozott mintanagyság megegyezik az eredeti országos minta elemszámával.

• A súlyozás kidolgozása során feltételezték, hogy a panelminta összetétele megváltozhat a "természetes" demográfiai folyamatok miatt (születés, halálozás, stb.), illetve az úgy nevezett panelkopás miatt. Ez utóbbi tulajdonképpen azt jelenti, hogy bizonyos háztartások azért morzsolódnak le, mert megtagadják a további együttműködést, vagy mert az adatfelvételi rendszer szem elől tévesztette őket. A súlyozás célja a panelkopás torzító hatásainak kiküszöbölése.
• A minta torzulását a kiesett személyek társadalmi-demográfiai jellemzői alalpján korrigálták. Ezek a jellemzők a következők voltak: nem, életkor, iskolai végzettség és a lakóhely település típusa. A korrigálást az előző hullám mintájának jellemzői alapján végezték, nem pedig valamely külső adatforrás (pld. Népszámlálás, Mikrocenzus) alapján. Tehát a 2. hullám mintáját a súlyozással az első hullámhoz, a harmadikat a másodikhoz, stb. igazították.
• A súlyokat eredendően azok körére számították ki, akik 15 évesnél idősebbek voltak ÉS egyéni vagy helyettesítő kérdőív készült róluk. Kimaradtak a 16 év alatti gyermekek és azok a felnőttek, akikről nem készült sem egyéni, sem helyettesítő kérdőív.
• Ezt a problémát nagyobb részben megoldja a gyermekek számára bevezetett súly, amely azonos a háztartás súllyal. A háztartás súly ismertetését lásd alább.
• Mindazonáltal néhány "súlytalan" egyén található a keresztmetszeti fájlokban. Ezek száma 13 és 50 között változik hullámonként. A súly nélküli esetek "láthatatlanok" a súlyozással készült statisztikákban.
• A felnőtt egyéni súlyok kiszámításához a következő változókat használták:

• A súlyok a fenti változók kategóriái szerint korrigálják a minta torzulását. Olyan elemzésekben, melyek részletesebb  kategóriákon alapulnak a mintatorzulás hatása jelentkezhet.
• A gyermek (GYEKEnnS) és a felnőtt (EGYKEnnS) keresztmetszeti súlyok kombinációjával létrehoztuk az ún. kombinált keresztmetszeti súlyokat (KKSULYnn). Így lehetséges egyetlen súly bekapcsolásával a teljes keresztmetszeti adatbázis(oka)t súlyozni.

• A keresztmetszeti háztartás súlyokat a 2-6 hullámra a felnőtt keresztmetszeti súlyok átlagaként számították ki. Ez azt a feltevést rejti magában, hogy a háztartások társadalmi-gazdasági pozícióját a felnőtt háztartástagok erőforrásai határozzák meg, de nem veszi figyelembe az eltartott gyermekek számát. Ez a súlyozási eljárás bizonyos esetekben problematikus lehet. Egy másik lehetséges háztartási súlyozás, a háztartásfő egyéni súlyának használata.
• A hiányzó egyéni súlyok okán 2-2 háztartásnak nincs súlya a 3. és 5. hullámban.
  

• Longitudinális súlyokat számítottak azon egyénekre és háztartásokra, akik több adatfelvételi hullámban is szerepeltek és már a legelső adatfelvételi hullámban is benne voltak. Például a 3. hullám longitudinális súlya azokra vonatkozik, akik az 1. 2. és 3. hullámban egyaránt résztvettek.
• A felnőtt egyéni longitudinális súlyokat (EGYLOnnS) a 15 évesnél idősebb személyekre a keresztmetszeti súlyok szorzataként számították ki.
• A longitudinális háztartás súlyokat a longitudinális felnőtt egyéni súlyok átlagaként számították ki.
• A longitudinális gyermek súlyok megegyeznek a longitudinális háztartás súllyal.
• A longitudinális felnőtt (EGYLOnnS) és gyermek (GYELOnnS) súlyokból egy ún. kombinált longitudináli egyéni súlyt (KLSULYnn) állítottunk elő a két változó tartalmának egyesítésével.