Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek

Az MHP súlyozásáról

Az MHP súlyozásáról

A keresztmetszeti súlyváltozók neve



1992 1993 1994 1995 1996 1997
Egyéni Gyermek SULY92 GYEKE93S GYEKE94S GYEKE95S GYEKE96S GYEKE97S

Felnőtt SULY92 EGYKE93S EGYKE94S EGYKE95S EGYKE96S EGYKE97S

Kombinált SULY92 KKSULY93 KKSULY94 KKSULY95 KKSULY96 KKSULY97
Háztartás
SULY92 HAZKE93S HAZKE94S HAZKE95S HAZKE96S HAZKE97S

A longitudinális (panel) súlyváltozók neve



1992 1992-93 1992-94 1992-95 1992-96 1992-97
Egyéni Gyermek SULY92 GYELO93S GYELO94S GYELO95S GYELO96S GYELO97S

Felnőtt SULY92 EGYLO93S EGYLO94S EGYLO95S EGYLO96S EGYLO97S

Kombinált SULY92 KLSULY93 KLSULY94 KLSULY95 KLSULY96 KLSULY97
Háztartás
SULY92 HAZLO93S HAZLO94S HAZLO95S HAZLO96S HAZLO97S

 

A súlyozásról

Eredetileg az MHP vizsgálat mintája egy országos és egy budapesti almintából állt. Az országos minta 2050, a budapesti pedig kb. 600 háztartást foglalt magába. A két mintát a 4. hullámig külön kezelték, majd a mintacsökkenés miatt szükségessé vált a két alminta összevonása.
Az MHP vizsgálat befejeződése után elkészült visszamenőleg az adatbázis egy újabb verziója, amely a kezdetektől fogva a két minta összevonásán alapult. A továbbiakban ennek az összevont adatbázisnak a súlyozásáról lesz szó.

Az első hullám egyéni és háztartás súlya


Az a tény, hogy az egyesített mintában az első hullám induló mintájában a budapesti háztartások túlreprezentáltak, egy korrekciós súly  (SULY92) bevezetését tette szükségessé.  Az eredeti 2050 háztartásból álló országos mintát a súly kidolgozói a magyarországi nem intézményi háztartások és azok tagjainak reprezentatív mintájaként kezelték és az összevont (Budapest almintával kiegészített) mintát ehhez igazították.
  • Minden budapesti háztartás és háztartástag az első hullámban 0,4-es súlyértéket kapott, míg az országos mintában szereplő nem-budapestiek 1-es értéket.  Mivel a súly értéke ugyanaz a háztartások és a személyek esetében, így egyetlen súlyváltozó készült, melynek neve SULY92.
  • Megjegyzendő, hogy ez a súlyozási eljárás azt eredményezi, hogy a súlyozott mintanagyság (N=2050) kisebb,mint a súlyozatlan (N=2668). A súlyozott mintanagyság megegyezik az eredeti országos minta elemszámával.

Felnőtt  (EGYKEnnS), gyermek (GYEKEnnS) és kombinált egyéni (KKSULYnn) keresztmetszeti súlyok a 2-6. hullámban
  • A súlyozás kidolgozása során feltételezték, hogy a panelminta összetétele megváltozhat a "természetes" demográfiai folyamatok miatt (születés, halálozás, stb.), illetve az úgy nevezett panelkopás miatt. Ez utóbbi tulajdonképpen azt jelenti, hogy bizonyos háztartások azért morzsolódnak le, mert megtagadják a további együttműködést, vagy mert az adatfelvételi rendszer szem elől tévesztette őket. A súlyozás célja a panelkopás torzító hatásainak kiküszöbölése.
  • A minta torzulását a kiesett személyek társadalmi-demográfiai jellemzői alalpján korrigálták. Ezek a jellemzők a következők voltak: nem, életkor, iskolai végzettség és a lakóhely település típusa. A korrigálást az előző hullám mintájának jellemzői alapján végezték, nem pedig valamely külső adatforrás (pld. Népszámlálás, Mikrocenzus) alapján. Tehát a 2. hullám mintáját a súlyozással az első hullámhoz, a harmadikat a másodikhoz, stb. igazították.
  • A súlyokat eredendően azok körére számították ki, akik 15 évesnél idősebbek voltak ÉS egyéni vagy helyettesítő kérdőív készült róluk. Kimaradtak a 16 év alatti gyermekek és azok a felnőttek, akikről nem készült sem egyéni, sem helyettesítő kérdőív.
  • Ezt a problémát nagyobb részben megoldja a gyermekek számára bevezetett súly, amely azonos a háztartás súllyal. A háztartás súly ismertetését lásd alább.
  • Mindazonáltal néhány "súlytalan" egyén található a keresztmetszeti fájlokban. Ezek száma 13 és 50 között változik hullámonként. A súly nélküli esetek "láthatatlanok" a súlyozással készült statisztikákban.
  • A felnőtt egyéni súlyok kiszámításához a következő változókat használták:
Változó Kategória
Nem 1 – férfi

2 – nő

Életkor 1 – 16 év alatti

2 – 16-29 éves

3 – 30-39 éves

4 – 40-49 éves

5 – 50-59 éves

6 – 60 éves és idősebb

Iskolai végzettség 1 – maximum általános iskola

2 – szakmunkásképző

3 – érettségizett

4 – főiskola, egyetem

Lakóhely település típusa 1 – község

2 – város

3 – Budapest


 
  • A súlyok a fenti változók kategóriái szerint korrigálják a minta torzulását. Olyan elemzésekben, melyek részletesebb  kategóriákon alapulnak a mintatorzulás hatása jelentkezhet.
  • A gyermek (GYEKEnnS) és a felnőtt (EGYKEnnS) keresztmetszeti súlyok kombinációjával létrehoztuk az ún. kombinált keresztmetszeti súlyokat (KKSULYnn). Így lehetséges egyetlen súly bekapcsolásával a teljes keresztmetszeti adatbázis(oka)t súlyozni.

Keresztmetszeti háztartás súlyok a 2-6 hullámban (HAZKEnnS)
  • A keresztmetszeti háztartás súlyokat a 2-6 hullámra a felnőtt keresztmetszeti súlyok átlagaként számították ki. Ez azt a feltevést rejti magában, hogy a háztartások társadalmi-gazdasági pozícióját a felnőtt háztartástagok erőforrásai határozzák meg, de nem veszi figyelembe az eltartott gyermekek számát. Ez a súlyozási eljárás bizonyos esetekben problematikus lehet. Egy másik lehetséges háztartási súlyozás, a háztartásfő egyéni súlyának használata.
  • A hiányzó egyéni súlyok okán 2-2 háztartásnak nincs súlya a 3. és 5. hullámban.

Longitudinális súlyok
  • Longitudinális súlyokat számítottak azon egyénekre és háztartásokra, akik több adatfelvételi hullámban is szerepeltek és már a legelső adatfelvételi hullámban is benne voltak. Például a 3. hullám longitudinális súlya azokra vonatkozik, akik az 1. 2. és 3. hullámban egyaránt résztvettek.
  • A felnőtt egyéni longitudinális súlyokat (EGYLOnnS) a 15 évesnél idősebb személyekre a keresztmetszeti súlyok szorzataként számították ki.
  • A longitudinális háztartás súlyokat a longitudinális felnőtt egyéni súlyok átlagaként számították ki.
  • A longitudinális gyermek súlyok megegyeznek a longitudinális háztartás súllyal.
  • A longitudinális felnőtt (EGYLOnnS) és gyermek (GYELOnnS) súlyokból egy ún. kombinált longitudináli egyéni súlyt (KLSULYnn) állítottunk elő a két változó tartalmának egyesítésével.
Andorka Rudolf

(1931-1997) szociológus, egyetemi tanár, 1990-től az MTA levelező tagja, a BKE rektora (1991-1997), az OTKA elnöke (1991-1996), a magyarországi Lutheránus Egyház világi elnöke. Andorka Rudolf számos folyóirat szerkesztőségének tagja volt. Az ISA Research Committee
28 on Social Stratification and Mobility (RC28) elnöke volt 1986 és 1990 között.

tovább


adatbázis letöltéshez

A honlapunk regisztrált felhasználó letölthetik a mind az MHP, mind a HÉV kutatási adatbázisait. Ha még nem regisztrált felhasználó, kérjük, kattintson ide. Az adatfelhasználási feltételeket megtekintheti a regisztrációs űrlapon. Legyen Ön is regisztrált felhasználónk.