A projekt vezetője Tóth István György, a kutatás tudományos vezetőjének feladatát Kolosi Tamás látja el. A projekt operatív feladatainak ellátására, beleértve az adatfelvétel megtervezését és a rendszeres monitorozást egy a TÁRKI kutatóiból felállított 7 fős munkacsoport jött létre. Ez a munkacsoport heti-kétheti rendszerességgel találkozott, hogy az aktuális ügyeket átbeszélje és a felmerülő problémákra megoldásokat javasoljon.

A munkacsoport tagjai:

Az ülések átlagosan 1,5-2 óráig tartottak és mindegyikről jegyzőkönyv készült. A rendszeres egyeztetések mellett az év folyamán 3 alkalommal ült össze a HÉV tématanácsa, melyben a TÁRKI kutatói és más olyan neves hazai szakemberek vettek részt, akik a későbbiek folyamán az adatbázis felhasználó lesznek.

A tématanács tagjai:

Az elmúlt egy évben a legfontosabb problémáink, s így a szakmai egyeztetések témái az alábbi kérdések körül csoportosultak:

A kérdőív összeállítása

A kérdőív kidolgozása 2007. januárjában több lépcsőben történt. Az első fázisban a 7 fős eseti munkacsoport sorra vette a lehetséges kutatási témákat, és megpróbálta kijelölni annak legfontosabb sarokköveit. Alapvetően két dolgot kellett mérlegelnünk:

• Olyan kutatási témákat válasszunk, mely kihasználja az adatbázis egyedi paneljellegét
• Olyan kutatási témákat válasszunk, mely szorosan kötődik a Magyar Háztartás Panel 1992-1997-ig tartó hullámaihoz, hiszen a HÉV adatbázis össze lesz kötve az MHP adatbázissal, ezeket együtt akarjuk majd elemezni.

Január közepére összeállt a kérdőív váza, mely még sokkal hosszabb volt a végleges változatnál, de tartalmazott minden olyan kérdéscsoportot, melyről azt gondoltuk, hogy érdekes lehet a későbbi elemzések szempontjából. Ezen előzetes kérdőív felépítése az alábbi volt:

• Egy háztartástábla, melybe a 2007-es háztartás összes tagjának demográfiai helyzetére, iskolai végzettségére és jövedelmi helyzetére kérdezett rá
• Egy retrospektív blokk, melybe négy jól körülhatárolt témában a teljes 1992-2007-es egyéni életutakra kérdezett rá. A négy téma a következő volt:
• Munkaerőpiaci státusz változása 1992-2007 között
• A családi állapot és demográfiai helyzet változása 1992-2007 között
• Az iskolai végzettségben történő előremenetel 1992-2007 között
• A lakáshelyzetben történt változások 1992-2007 között
• Egy részletes blokk a 2007-es munkaerő-piaci-, kereseti-, jövedelmi és vagyoni helyzetről.
• Egy szubjektív blokk, mely olyan általános elégedettségi mutatókra kérdezett rá, melyekre már 1992-ben is rákérdeztünk, s így az elégedettség szintje és eloszlása a társadalomban nem csak keresztmetszetben, de dinamikusan is mérhetővé válhat.
• Egy úgynevezett egyéb blokk, melybe főleg olyan szocio-kulturális és politikai preferenciák változását indikáló kérdéseket válogattunk, melyekről szintén volt információnk 1992-ből.

A kérdőív első változata tehát 2007. január közepére előállt. Ekkor a TÁRKI úgy döntött, hogy egymást követő két hét szerdájára (január 17. és január 24.) összehívja a kutatás tématanácsát azzal a céllal, hogy véglegesítse a kérdőívet.  A tématanács hosszas vita után néhány módosítást eszközölt a kérdőíven:

• Új kérdéscsoportként bekerült az egyének társadalmi beágyazottságát, és mikroszintű kapcsolati hálóját mérő változók.
• Lerövidítettük a háztartás vagyoni helyzetével foglalkozó blokkot
• Apró változtatásokat eszközöltünk a családi helyzet és a lakáshelyzet változását mérő retrospektív blokkokon.

Január 24-re tartalmilag összeállt az a kérdőív, melyet ezen jelentés mellékletében találhatnak. A TÁRKI Adatfelvételi osztályának munkatársai ezek után két hetet kaptak a kérdőív formájának kidolgozására és a tördelésére, hogy a kérdőív február közepére a nyomdába kerülhessen.

Az adatfelvétel lebonyolítása

A TÁRKI számtalan társadalomtudományi kutatás lebonyolítását végezte az elmúlt több, mint két évtized alatt (az adatfelvételi eljárásról lásd a 3.2.-es fejezetet), de a legtöbb kutatás melyet végzünk keresztmetszeti adatfelvételen alapul. Február elején felmerült, hogy a magyarországi népesség mobilitása miatt elképzelhető, hogy a már rutinszerűvé vált adatfelvételi módszerünk ebben a kutatásban nem a legoptimálisabb. Bár a hazai kutatások általában a hazai lakosság elenyésző mértékű mobilitásáról számolnak be, mivel a mobilitás az egyik legfontosabb kutatási témánk, féltünk attól hogy a hagyományos adatfelvételi módszerrel a legmobilabb népességet nehezen fogjuk tudni elérni.

Február elején a 7 fős munkacsoport ezért úgy döntött, hogy mintalekérdezést szervez február 19. és 26. között, hogy egyáltalán lássuk milyen mértékű problémával állunk szemben. A mintalekérdezésbe egy falut (Ravazd), egy kisvárost (Kisújszállás) és egy budapesti kerületet (Újpest) választottunk be. A mintalekérdezés eredményeit február 26-án értékeltük. A tapasztalatok a következők voltak:

• Falvakban és kisvárosokban mind a mobilitás, mind a válaszmegtagadás aránya kellően alacsony, a mobil népességről pedig helyben is kellő információt lehet szerezni ahhoz, hogy a mintába választott népességet megfelelő arányban tudjuk érni.
• A nagyvárosokban és Budapesten viszont problémás lehet a népesség elérése. Szerencsénkre 1992-ben a budapesti mintát az országos arányához képest 2,5-szeresen túlreprezentáltuk, így a mintanagyság várakozásaink szerint nem fog problémát okozni. Sokkal inkább féltünk attól, hogy a legmobilabb budapestieket nem tudjuk majd elérni, s ezért az adatbázisunk nem lesz reprezentatív a teljes budapesti népességre.

Február 26-án tehát ki kellett dolgoznunk egy olyan eljárást, mellyel ezen utolsó problémát kezelni tudjuk. A megoldás négy tényezőt tartalmazott:

• A budapesti instruktorok speciális kiképzést kaptak arról, hogyan lehet az 1992 óta elköltöző népességet megtalálni.
• Létrehoztunk egy nyomozati lapot, melyre minden kérdezőnek minden olyan információt fel kellett jegyeznie, mely a potenciális interjúalany felkutatását segítheti.
• Elterveztük, hogy az adatfelvétel első, májusi körének lezárulása után az ismeretlen helyre költözők után intenzív nyomozást fogunk végezni a nyomozati lapok és a nyilvános adatbázisok segítségével, és 2007 szeptemberében tartunk egy második adatfelvételi kört is.
• Létrehoztunk egy speciális munkacsoportot, akiknek ki kellett dolgozniuk egy olyan speciális súlyozási eljárást, mely egy erősen kopott panelfelvételt is képes reprezentatívvá tenni.

Az országos adatfelvétel ezek után, március 7-én indult, és az instruktoroktól több körben folyamatosan vártuk a jelentéseket. A 7 fős munkacsoport március 7. és május 31. között a korábbi heti rendszerességnél ritkábban, átlagosan kéthetente találkozott. Ezeken az üléseken folyamatosan értékeltük a beérkező eredményeket, és készültünk az adatfelvétel második szakaszára. Május 31-én lezárult az adatfelvétel első fázisa. Összességében ekkor már 2566 sikeres interjúval rendelkeztünk, többel, mint amennyire előzetesen a mintalekérdezés után számítottunk. Az adatfelvétel első fázisának sikerességét a 3. táblázat foglalja össze.

1. táblázat: Az adatfelvétel első fázisának eredménye, 2007. május 31.

Nyomozás az ismeretlen helyre költözők után

Bár a 2566 esetszám önmagában bőven elégséges ahhoz, hogy elemzéseke végezzünk rajta, féltünk attól, hogy az 1463 ismeretlen helyre költöző eltérő karakterisztikákkal rendelkezik a 2566 megtalált egyéntől, s így az akkori adatbázisunk nem volt reprezentatív. Tudtuk azt is, hogy bár súlyozással sokat segíthetünk az adatbázis reprezentativitásán, a súlyozás is csak akkor lehet sikeres, ha az ismeretlen helyre költözők közül sikerül több embert is megtalálnunk. Emiatt úgy döntöttünk, hogy nyáron, amikor a szabadságolások és nyaralások miatt amúgy sem célszerű adatfelvételt folytatni, megpróbálunk további információt gyűjteni az ismeretlen helyre költöző populációról.

A nyomozásban a két projektfelelős mellett (Dencső Blanka és Hudomiet Péter) két külsős munkatárs is segített. Feladatuk az volt, hogy az ismeretlen helyre költözők nyomozati lapja, és nyilvánosan elérhető adatbázisok alapján próbálják meg kinyomozni ezen emberek elérhetőségét, hogy az adatfelvétel második fázisában minél több emberrel próbálhassunk interjút készíteni. Augusztus végére összesen 252 emberről sikerült értékelhető információt gyűjteni, így az adatfelvétel szeptemberi, második fázisában őket próbáltuk felkutatni. Ennek a fázisnak a sikerességéről a 4. táblázat számol be:

2.      táblázat: Az adatfelvétel második fázisának eredménye,

2007. szeptember 1. – 2007. szeptember 30.

Így állt össze október elejére a teljes adatbázis.