A HÉV felmérés esetén a TÁRKI-nál szokásos utólagos rétegzésen alapuló súlyozáshoz nagyon hasonló módszert alkalmaztunk, osztály szerinti rétegzést.

Utólagos rétegzéskor néhány változó mentén a mintánk együttes eloszlását egy megbízható adatbázis eloszlásához igazítjuk hozzá. A TÁRKI esetében a megbízható adatbázist a Népszámlálás és a Mikrocenzus, míg a néhány fontos változót a nem, a kor, az iskolai végzettség és a lakhely településének típusa jelenti. Az utólagos rétegzést sokan úgy értelmezik, bár ez a megfogalmazás nem egészen pontos, hogy segítségével a minta a fenti változók mentén országosan reprezentatívvá válik.

A súlyozások célja azonban általában az, hogy az adatbázison végzett elemzések következtetéseit általánosíthassuk a teljes populációra, leggyakrabban a felnőtt magyar népességre. Amennyiben az eredeti mintánk véletlen minta, és a válaszmegtagadás mértéke nem jelentős, az utólagos rétegzés megfelelő eljárás a minta torzításainak kiküszöbölésére.

A HÉV esetében alkalmazott osztály szerinti rétegzés mindehhez kísértetiesen hasonlít. A legfontosabb különbség, hogy a "megbízható adatbázis" ebben az esetben nem a Népszámlálás vagy a Mikrocenzus volt, hanem az MHP eredeti, 1992-es hulláma. A súlyozás során a HÉV nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerinti eloszlását hozzáigazítottuk a kiinduló 1992-es mintához.

A másik fontos különbség a súlyozás során az elhalálozottak kezelésének módja. Mivel célunk az volt, hogy mintánkat az 1992-ben élő és azóta is életben maradt népességhez igazítsuk hozzá, a legelső lépés egy halálozási faktor kidolgozása volt, melyet a publikált halandósági táblák alapján végeztünk el. A halandósági táblák segítségével megbecsültük, hogy a különböző nemű és korú emberek közül az 1992-es mintánkból összesen hány ember túlélését várjuk 2007-re. A lekérdezett mintánkat pedig a fenti eljárással ehhez a populációhoz igazítottuk hozzá.

A súlyozás legfontosabb kérdése, hogy segítségével országosan reprezentatív következtetéseket tudunk-e levonni a HÉV adatbázisból. A súlyozás sikerességének tesztelése részben lehetséges, de igen összetett feladat. Tanulmánykötetünkben egy külön fejezetet kívánunk szánni ennek a kérdésnek is. Első benyomásink alapján azonban azt gondoljuk, hogy a fenti súlyozási eljárással csak közelebb kerültünk ahhoz, hogy országosan reprezentatív következtetéseket tudjunk levonni, de azt nem értük el. A tesztelés azonban csak az elkövetkezőkben fog megvalósulni.